2.rész

Elena Gilbert..:

KÉSŐ DÉLUTÁN..

Miután haza értem idegesen sétálgattam fel s alá a házban! Félek! Miért nincs itthon most senki? Elegem van! Most el indulok valamerre! Nem bírok tovább itt lenni! 

Át öltöztem valami vastagabb cuccba, fel vettem  egy fekete bakancsot majd a fekete bőrdzsekim, és csapot papot ott hagytam! Miért kell nekünk ilyen erdős helyen lakni?? Sötétben még félelmetesebb minden! Csak futottam ki a hosszú úton ami ki vezet a többi ház közé.Ilyenkór jó lenne egy jó barát akihez át mehetnék! Mozgást hallok! Mi van már megint??
-  Katherine!- halottam egy férfi hangot majd a magas fák árnyékából az a pasi jelent meg aki az iskolában követett a folyosón!
- Nem! Nem az a nevem! - léptem hátrébb, majd be akadt a lábam! Írtózatosan meg ilyedtem! A fekete hajú idegen egyre közelebb és közelebb jött..
- Hagyj békén! - szóltam hozzá ilyedten.
- Nyugi! Én meg akarlak védeni! Most el kell jönnöd velem, valahová! - magyarázott majd ki segített a az ágak fogságából! Majd egy gyors mozdulattal nem tudom hogy csinálta de egy másik helyen voltunk!
- Elena! Gyere be! - hallotam egy idősebb férfi hangot. Majd a fekete idegen meg fogta a kezem és be húzott maga után..
- Itt üllj le! - parancsolt rám.Mire egy idős úr jött be a terembe..
- Hát te vagy az!  - jött oda és kezet csókolt nekem az öreg úr.
- Hogy érti? - néztem tágra nyílt szemekkel..
- Te vagy Katherine Pierce leszármazotja! Te vagy az ki segíthet Stefan-nak visszaállni közénk! Ha megtanulod hogy kell emlékeket mutatni akkor vissza adod az emlékeit! - magyarázott majd a hajamba túrt és mondta hogy csukja be a szemem..Nagy nehezen sikerült is rá venni-e.Mikor be csuktam egy kép tárult elém ahol még kisgyere voltam és a szüleim még normálisan törödtek velem...
- AAUU! - ugrottam arébb mivel a fejemen egy szúrás éreztem..
- Mi a fene volt ez?? - nézett a fekete hajú pasi az idős "mágusra".
- Semmi olyan amt ne tehettem volna meg! - feketedett be az úr szeme..
- Elena fuss! - nézett rám a srác, majd egyóvatos lökéssel az ajtóhoz írányított...Futottam ahogy csak tudtam de elém ugrott 3 fekete valaki, majd el kaptak..
- Segítség! - kezdtem órdítozni, majd az egyik feketeség a fejemre húzott egy zsákot..Majd pár másodperccel később, ismét a házban találtam magam! Ahol már a "védelmezőmet" is egy sereg kapucnis vette körül és kötözték a székhez! Oda csaptak mellé és oda kötöztek..

- Jó munka volt! Stefan örülni fog! - változott át valami írtó csúnya valamivé az öreg!
- Psszt! Ki tudod venni a bicskámat a bakancsomból?? - sugta oda a srác nekem..
- Megpróbálom! - suttogtam majd próbáltam oda vinni a kezem a bakancsához és nagy nehezen de sikerült ki venni!
- Most próbáld elvágni a kötelet! - magyarázott majd vágdosni kezdtem a szúrós kötelet. Mikor sikerült a srác valahogy nagyon gyorsan! Nem tudtam hogy de a nyakuktól fogva össze kötött anyi embert akit csak tudott! Oda ugrott hozzám majd el oldozott! Egysarokban álltam mint a rossz gyerekek majd valaki el kapott hátúlról! Hátra néztem és láttam hogy a nagyapó az! Reflekszből gyomorszájon vágtam éski szabadúltam a kezéből! Rögtön amit találtam (széket) a hátához vágtam majd a lábammal neki löktem a fallnak! Össze is esett! 

- Elegem van belőled! - csak ennyit vágtam hozzá mire le esett hogy sikerült a földre teríteni..
- Huhh! Király vagyok! - álltam oda a sráchoz..
- Nagyon! De most tünés! - fogta meg a csuklómat és húzptt maga után..A ház elött meg láttunk egy kocsit! Nem tudom hogy de sikerült be indítani! Majd el indultunk valamerre.
- Amugy Damon vagyok! - nézett rám a kék szemeivel!
- Aha! Jó! Én Elena! De godolom tudod! - fogtam vele kezet nevetve!
- Mi volt az az izé? És miért támadott le??- néztem rá..
- Ez elég hosszú törénet! De vágjunk bele! Stefan a testvérem! Régen volt az életében egy lány! Katherine Pierce, aki egy jó ódú családból származott! De Stefanés én csak egy egyszerű szegények voltunk! Szerették egymást! De Katherine anyja valamit csinált Stefannal amiért rossz lett és titogzatos módon meg öllte magát Mrs. Pierce még azon az estén! De Katherine is eltűnt! Pár nappal később holltan találtuk házunk elött és a kezében együveggel.Azóta keressünk téged! Csak te tudod vissza húzni! - magyarázott...
- Aha! Hány éve lehetett ez már?? - néztem ilyedten Damon-ra.
- Hát..Kb úgy 100 éve! - húzta fel a vállát...
- Mennyi?? - ilyedten néztem rá..
- Állj meg! Most! - órdítottam rá..De ő nem állt meg..Gondolta egyett ki ynitottam azajtót és ki ugrottam az úton gurukó autóból! A térdemen fel szakadt a nadrág és a térdem is megsérült a tenyeremmel a könyökömel és a vállammal együtt! Fel tápászkodtam mire az autó megált. Én be futottam az erdőbe! Futtotam és futottam..

Mindenen keresztűl! Majd a semmiből elöttem termett!
- Mi vagy te? - néztem rá ilyedtem és takartam a sebeket melyekből a vér ömlött ki!
- Most menj az autóhoz! Nyugi! Nem foglak követni! A te érdekedben! - kapott a szája elé..Mire én vissza futottam a kocsihoz be ülltem és be indítottam..Haza mentem, ott be zártam mindent a függönyök elhúzva, majd elmentem vettem egy gyors fürdőt, be kötöztem a lábamon és mindenhól asebeket! A vállam kicsit nehéz volt be sikerült! Majd át öltöztem! Fel vettem egy fekete cicanadrágot és rá egy fehér pólót ami vagy 2 számmal nagyobb rám! A kezembe fogtam a nagy macimat, be ülltem a fotemba össz húztam magam majd be nyomtam valami filmet!
REGGEL...
Itt a reggel! Nem baludtam semmit az éjjel! A szüleim sincsenek még itthon..MÉG MINDIG! Ideje lenne egy forró KV-t meg inni! De elöbb át öltözöm!

Öltözés után vissza bartyogtam a konyhába! Láttam hogy nyitva az ajtó! Fogtam egy nagy kést és körbe néztem.
- Úristen! - el órdítottam magam, majd arréb ugrottam. Damon üllt a fotelben!
- Hogy jöttél be? - néztem rá..
- Hát! Bocsi az ajtó miatt! - húzta fel a vállát mire meg pillantottam a ketté tőrt ajtót!
- Mia a fene! Úristen! - léptem oda az ajtóhoz..
- Öhm..Le tennéd azt a kést?? Eléggé parázok ilyenkór tőled! - nevetett..
- Jó! - mentem be a konyhába és le tettem..Oda jött hozzám és kérdezgetni kezdtem.Majd egy két váratlan vendég állított be..